Zeneiskola – Lavotta János Zeneiskola – Lavotta János Művészeti Iskola – Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola Lavotta János Tagintézménye- Lavotta János Alapfokú Művészeti Iskola
Az Asztalosné Lévay Adél zongoraművész-tanár magán zenedéjén megszerveződött állami zeneoktatás 1958/59-es tanéve egyúttal a városi zeneiskola induló éve Sátoraljaújhelyen. A folyamatosság jegyében létre hívott zeneiskola – az első tantestület tagja Asztalosné is – megszervezője Ujj Viktor Géza fuvola tanár.
Az intézmény fennállásának 57 éve alatt csupán három igazgatót jegyzett, ami azt is eredményezte, hogy a zeneiskola fejlődésében mindhárom vezető keze nyoma jól felismerhető.
Ujj Viktor Géza a szervezés nehézségein túl igyekezett valamit átmenteni a zenei élet korábban volt gazdag polgári értékeiből s az amatőr muzsikálás magas színvonalát (kamaraegyüttesek, szimfonikus zenekar) teremtette meg.
A városból történő elköltözése nyomán 1972-ben Szatmári György oboa tanár kapott vezetői megbízást. Irányítása alatt elsősorban a város fúvós hagyományai (Dohánygyári Zenekar) erősödtek azáltal, hogy a zeneiskolai növendékekből álló úttörőzenekar működése idején kimagasló szakmai sikereket ért el. A zeneiskola vezető helyettesi feladatainak ellátására Fehérné Sulyok Éva gordonkatanár először 1978-ban kapott felkérést s megbízatását 2013-ban történt nyugállományba vonulásáig példamutató fegyelemmel és nagy szakértelemmel látta el.
A tantestület tagjai 1987-ben Dombóvári János mélyhegedű, történelem-ének szakos tanárt választották az intézmény igazgatójává. Két év elteltével a zeneiskolát Zemplén legnevesebb muzsikusáról, a Tállyán nyugvó verbunkos-szerző, hegedűvirtuóz, az első színházi karmester, házitanító Lavotta Jánosról nevezték el. A névadás a hazai Lavotta-kutatásnak új lendületet adott. A gazdag szimfonikus zenekari múlttal rendelkező Dombóvári János hangszeres tanárokból, zenei pályás (volt) növendékekből, magas osztályú tanítványokból 1990-ben kamarazenekart alapított, s ezzel egy időben létre jött a Lavotta-kutatást segítő, a verbunkos muzsikát megismertető-népszerűsítő alapítvány. E szervezet gondozója a térség egyetlen zenei díjának, az évente átadásra kerülő Lavotta János-díjnak is. Az eddig megtartott hat (1990, 2000, 2004, 2006, 2010, 2012) zenetudományi konferencia pedig Lavotta és korának legfrissebb kutatási eredményeit fogta egybe a magyar zenetörténet számára.
Az addigi hagyományos hangszeres oktatás mellett a képzőművészet, néptánc – minisztériumi engedéllyel történő – tanrendbe állításával pedig 1992-ben létre jött a művészeti iskola, amelynek Mikóházán kihelyezett tagozata van napjainkban is.
A reálértékben és összegszerűen is egyre csökkenő állami hozzájárulás következményeként a város önkormányzata nem kötelező jellegű fenntartói jogáról lemondva a művészeti iskola működtetését Borsod –Abaúj – Zemplén Megye Közgyűlésének adta át 2004-ben. A megye önkormányzata pedig – szintén a tovább szűkülő források miatt – három sátoraljaújhelyi intézményét összevonva Györgyi Béláné igazgató asszony irányításával 2005-ben létrehozta a Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményét. Az intézményegységek élén – korlátozott jogkörrel – maradtak az addigi vezetők, így Dombóvári János iskolavezető, valamint helyettese Fehérné Sulyok Éva. A megyei fenntartó tovább folytatva az intézmények összevonását, 2009-ben az általa fenntartott három-, az ózdi Erkel Ferenc-, a sátoraljaújhelyi Lavotta János művészeti iskolából létrehozta kazincbarcikai székhellyel a Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézményt és tagintézményeit. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejöttével 2013-ban a Kazincbarcikai Tankerület lett a Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola Lavotta János Tagintézménye állami fenntartója.
Minősített intézmény
Az oktatási tárca a közoktatási intézmények sorából 2006-ban az alapfokú művészetoktatási intézménytípust találta a legalkalmasabbnak és legidőszerűbbnek arra, hogy a törvény által valamennyi művészeti iskola részvételével átfogó minősítési eljárást kezdeményezzen. A fenntartók költségén lezajlott vizsgálat kétes eredménye: közel száz megszűnt intézmény és mintegy 100 ezerrel kevesebb növendék…
A kirendelt szakértők a Lavotta János Művészeti Iskolában is lefolytatták a minősítési eljárást: hét hangszeres órán, valamint egy néptánccsoport foglalkozásán, illetve a tanügy-igazgatási terület vizsgálatában vettek részt. Elismerés és köszönet illeti azokat a pedagógusokat (Fehérné Sulyok Éva, Dombóvári János Imre, Hubay Éva, Hrencsik Imréné, Licskó Tibor, Karika Sándor, Mizsákné Bodnár Zsuzsanna, Dr.Petricska Miklósné, Popovics Ágnes), akik az értékelők pozitív tapasztalatai alapján a minősített intézmény cím elnyerését elősegítették.
A fennállásának 50. évfordulóján túljutott iskolában jelenleg már csak zeneművészeti ágon folyik oktatás. Noha megalapozott igény esetén az intézmény a zeneművészeti ág szinte valamennyi hangszerének oktatását is tudná biztosítani, azonban a növendékek, szülők napjainkban a furulyát, fuvolát, klarinétot, oboát, trombitát, zongorát, szintetizátort, gitárt, hegedűt, gordonkát, ütő-, valamint népi hangszereket (furulya, citera, ének) választják.
A művészetoktatás azon túl, hogy alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítva a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását, lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A művészetoktatás a növendékek számára lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a szaktárgy műveléséhez szükséges készségek megszerzésére, az ismeretek átadására, valamint az ilyen tevékenységek tudatosítására. E cél elérése nemcsak az intézmény számára kívánatos, hanem teljesülése a város közművelődése szempontjából talán még fontosabb. A művészeti pályát választó növendékek felkészítése mellett ugyanis jóval több azoknak a száma (mintegy 90%), akiknek érdeklődése, részvétele kihat az adott település kulturális életére. A növendékek közreműködése az intézmény, a város rendezvényein, részvételük kórusokban, zenekarokban egyaránt hasznos, értékes, felemelő. A fiatalok részvétele már csak azért is nélkülözhetetlen, mert Sátoraljaújhely nagy múltú nem hivatásos együtteseinek – mint a Dohánygyári Fúvószenekar, a Lavotta János Kamarazenekar, a Városi Vegyeskar, valamint a Hegyalja Néptáncegyüttes – utánpótlását évtizedek óta az intézmény falai közül kikerülő növendékek biztosítják.